A nagy naviszoftver-teszt

Az iPhone 3.0-ás szoftverének egyik leginkább hasznos újítása a valósidejű navigációs szoftverek futásának engedélyezése. Mint bizonyára már mindenki kívülről fújja, az Apple valamilyen furcsa agymenéstől fogva eddig betiltotta a turn-by-turn GPS-applikációk megjelentét az App Store-ban - ennek azonban vége, és az első hetekben meg is jelentek az első ilyen programok a virtuális piactéren. MIvel egyikük sincs 70 euró alatt, ezért ennyi pénzért az ember szeretné tudni, mit is kap kézhez - ebben kívánunk most segítő kezet nyújtani, méghozzá a Sygic Mobile Maps Europe, a Navigon MobileNavigator Eastern Europe és az iGO My way 2009 Europe Edition górcső alá vételével.

Navigon MobileNavigator Eastern Europe

A Navigon AG programja volt az első, ami utat talált az App Store-ba, így kitörő örömmel, kiéhezve vetettem rá magam, ám első körben masszív csalódás volt. Bár a térképek pontosak voltak, és rengeteg (néha sajnos totálisan valótlan helyen levő) POI-t tartalmaz alapból is az adatbázis, rettenetesen zavaró volt, hogy a környező utcák neveit nem, csak az éppen aktuális útvonal megnevezését mutatta a program. Ez a tény rá is nyomta a bélyegét a felhasználói élményre, melyet tovább súlyosbított az, hogy a beszédfunkció nem tud magyarul – így kénytelenek vagyunk beérni az általunk legjobban ismert idegen nyelvvel, hiszen van itt az angoltól elkezdve a németen át egészen a törökig minden. Fontos azonban megjegyezni, hogy bár az előbbi problémát (az utcanevek kiejlzésének hiányát) azóta orvosolták a készítők, a magyar nyelv még mindig hiányzik a repertoárból. A kezelőfelület azonban mindenképpenkellemes élményt nyújt, hiszen teljes mértékben iPhone-ra optimalizálták, így aki már otthonosan mozog a készülék menürendszerében, annak nem fog kihívást jelenteni a Navigon sem.

Egy navigációs szoftver legfontosabb tulajdonsága a pontosság – ebben pedig a Navigon egy erős közepesre vizsgáztattatott. Bár a program (nagyjából 30-40 másodperces) indulása után szinte azonnal megtalálja pillanatnyi helyzetünket, gondja akad a követéssel, ha a haladási tempó lassú. Dugóban sajnos előfordult, hogy a Navigon csak egy jó 200 méteres késés után „kapott észbe”, hogy már nem is ott vagyunk, hanem elosontunk onnan – ez pedig egy idegen környéken könnyen eltévedéshez vezet. A sokszor sajnos elkerülhetetlen újratervezés azonban cserébe legalább gyors, már ha ez jelent valami vigaszt egy olyan autósnak, ki kénytelen kilométeres kerülőket tenni a szaggató GPS-jel miatt. A tervezett útvonalak minősége kiváló, a program rendre megtalálja a valóban logikus irányokat – ám kisebb hátrány, hogy beállítási lehetőségeink igencsak korlátozottak azt illetően, hogy miféle úttípusokat szeretnénk, illetve nem szeretnénk igénybe venni. A hangutasítások pontosak, ám számomra kissé kevés az információ, bár ez lehet, hogy csak az én hülyeségem – idegen terepen szeretem azt érezni, hogy a navi „kézen fogva” vezet, a Navigon viszont hajlamos kilométereken át megkukulni, és csak a kanyar előtt 50 méterrel ránkkiabálni. Grafikailag a Navigonnál a funkcionalitást helyezték előtérbe, semmiféle csicsát nem látni, s ez egyfelől pozitív, másrészről viszont néha megnehezíti a navigációt a rengeteg sárga, illetve szürke szín.
Mindent összevetve a Navigon egy kissé színtelen-szagtalan-íztelen navigáció, kellemesen összerakott POI-adatbázissal, pontos és gyors tervezéssel, ám csúnyácska kinézettel és meglepő hiányosságokkal. 

Sygic Mobile Maps Europe

A Sygic Mobile Maps a Navigon után egy héttel érkezett az Apple virtuális boltjába, és ő sem menekülhetett el végzete elől – megkaparintottam, és kompániámmá fogadtam egy horvátországi utazás során. Visszatérvén vegyes érzelmekkel viseltettem iránta, hiszen mind a pontossága, mind pedig a felhasználói felületének használhatósága is komoly kívánni valókat hagynak maguk után. A térképek teljes mértékben frissek, , azonban a navigációval már akadnak problémák – egyszer például arra bíztatott a cucc, hogy egy autópálya-kijáratot elmulasztva bátran csináljak U-kanyart, hogy helyrehozzam balgaságomat. A kedélyek megnyugtatása végett megjegyezném, hogy nem hallgattam rá, a tervezés minőségében azonban megrendült hitem, hiszen innentől nem voltam biztos benne, hogy egy 600 kilométeres szakasz átszámolása után nem barmol-e szintén egy hasonló dolgot, minek következtében néhány tank benzinnel később azon kapom magam, hogy derék albán fiatalemberek kérik el útlevelemet. Átnézhettem volna az útvonalat előre – mondjáék most bizonyára többen, és én is ezt szándékoztam tenni, de a kezelőfelület elképesztő sutasága hamar eltántorított ezen szándékomtól.

A térképen nem használhatóak az iPhone-on szokásos ujjgesztusok, mindent a Windows Mobile-ban megszokott (és gyűlölt) nyilacskákkal végezhetünk el, ehhez pedig egyszerűen nem volt és nem is lesz türelmem. A program nagy hansúlyt fektet a POI-kra, és a velük történő interakciókra – kereshetünk POI-t hozzánk közel, vagy akár kutathatunk név, cím, távolság alapján, ám ez a funkció szintén nem túlzottan használható, hiszen az adatbázis korántsem olyan bőséges, mint a Navigon esetében. A grafikai megjelenítéssel nincs gond, a térkép könnyen átlátható, és az új verzió már igyekszik felolvasni is az utcák neveit – természetesen a magyar nevekkel meggyűlik a baja, dehát ezt a veszteséget mindenki képes túlélni.
A Sygic néhol igencsak furcsa és félrevezető útvonaltervezése, valamint idegbajt okozó felülete miatt hamar megutáltatta magát velem, és átadta a helyét hazánk gyöngyszemének, az iGO My Way 2009-nek.

iGO My Way 2009 Europe Edition

Végül, de természetesen korántsem utolsó sorban térjünk rá a magyar illetőségű NNG Global Services Kft. művére, az igazi nagyágyúra. Az iGO My Way 2009 az a navigáció, amely végre teljes értékűnek mondható, még akkor is, ha gépigénye kissé túlmutat egy sima iPhone 3G kapacitásán. A térképek jelen esetben is teljesen pontosak, a POI-adatbázis tekintélyes, a tervezett útvonalak tökéletesen pontosak és a végletekig konfigurálhatóak – hibáktól azonban sajnos ez a navi-program sem mentes. A legnagyobb problémám a kezelőfelület lomhasága, valamint a betöltés hihetetlen időigénye volt a tesztelés során. Ez utóbbi csúnyán meg tud fektetni, ha például hívást kapunk a program használata közben, hiszen igen kellemetlen, ha egy idegen környéken három-négy percre navi nélkül maradunk a gigantikus töltési idő miatt. Apró pozitívum, hogy legaláb a tervezett útvonalat nem felejti el a program az ilyen incidensek esetén. Hasonló probléma a kezelőfelület döcögőssége, legalábbis „sima” 3G használata esetén.

Mivel az iGO nem a hagyományos iPhone-felületet használja, időnként rettenetesen lassú a navigálás az egyes menüpontok között, akár másodpercek is eltelhetnek, míg a program reagál böködésünkre. Ha azonban megtanulunk ezzel együtt élni, az iGO teljes értékű navigációs eszközt varázsol telefonunkból. A térkép grafikai megjelenítése gyönyörű, mindig tökéletesen egyértelmű, hogy merre kell menni, és egyszerre rengeteg adat van a szemünk előtt – a progi még a sávokat is korrekten tartalmazza, így még arra is figyel, nehogy túl későn próbáljunk meg bepofátlankodni a kanyaródóba. A 3D-s épületek valóban segítik a tájékozódást, és egész pofásan mutatnak – ráadásul annak ellenére, hogy az iGO a leglátványosabb navi mind közül, a mozgás ezen a legfolyamatosabb. Moha Bá és női megfelelője igen hangosan kiabálnak, sőt, a „Boost” opció bepipálásával még egy kis plusz hangerőt is követlehetünk a masinától, ami a járulékos torzulás mellett néhány decibelt még hozzácsap a kimenethez, sajons néha-néha egy általam ismeretlen oknál fogva gyakorlatilag elnémul mitfárerünk, és többet meg sem szólal. Az utasítások részletesek, eltévedni gyakorlatilag lehetetlen – azonban én az istennek sem találtam meg az opciót, melynek segítségével több állomást is hozzáadhatunk útvonalunkhoz. További probléma, hogy néha egyszerűen nem volt hajlandó megtalálni a pozíciómat indításkor, amire egyetlen másik navigációs szoftver esetében sem volt példa, s a dolgon csak (többszöri) újraindítás segített csak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy rengeteg úton teljesen rosszul tudja a sebességkorlátot, azt mondhatjátok, hogy az applikáció használhatatlan – pedig abszolút nem az, gyakorlatilag ennyi az összes hátránya. Valóban bugos néhol, és rettentő lassan indul el, ha viszont felállt, és megtalált bennünket, magasan veri az összes vetélytársát.

Mindent összevetve tehát az első hely megosztott a Navigon és az iGO közöt, mindkettőnek más és más az erőssége. Míg előbbi használata kényelmesebb, bőségesen el van látva POI-kkal, és megbízhatóan tervezi az ótvonalat, utóbbi vizuálisan sokkal szebb élményt nyújt, mind grafikus, mind pedig hangutasításai egyértelműbbek, az ember valahogy jobban érzi, hogy „társa” a szélvédő alatt csücsülő készülék – mindenkinek el kell döntenie egyéni prefeneciái alapján, melyik felel meg jobban neki. A Sygic próbálkozásáról sem szabad elfeledkezni, ám vélményem szerint vele csak akkor érdemes megpróbálkozni, ha már az összes többi navigáció csalódást okoz – bár ez esetben jó eséllyel ő sem üti majd meg a mércét.